Voltunk anyuval a védőnőnél. Két napja múltam 5 hónapos, így elmentünk megméretni a súlyom. Minden hónap végén van egy rituálénk: anyu szeretné tudni az aktuális súlyom és hosszom, ez okból – mivel itthon nincs megfelelő mérleg - mindig elmegyünk a védőnő fogadóórájára, ami kedden délutánonként van 2-től 4-ig. Ilyenkor a saját gyermekorvosom is jelen van, és mindig meghallgatja a tüdőmet – közben eljátszom a fülhallgatójának csövével vagy a kézfejével (mert mindig meg kell fognom mindent, ami ott mozog az arcom előtt) – és megnézi, hogy piros-e a torkom. Ma is – mint eddig mindig – minden rendben volt velem, és azzal a plusz információval jöttünk el, hogy 6100 g az aktuális tömegem. Dicséretet is kaptam a néniktől, mert nemhogy nem sírtam, hanem teljesen nyugodt maradtam mindvégig, aranyosan tűrtem a vizsgálatot, egy zokszót sem hallattam.
Utána még elsétálgattunk egy kicsit az utcán és én szépen elaludtam anyu mellkasán – a hordozókendőben.
A védőnőnél
2007.09.25. 11:38 | samedli | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://samusara.blog.hu/api/trackback/id/tr66177214
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
