A múlt hétfőről keddre virradóra új dolgot kellett megtapasztalnom: az orrocskám nem szelelt rendesen, szörcsögő hangokat hallattam, ha levegőt akartam venni! Méltatlankodtam is anyukámnak, panaszkodtam neki, amikor emiatt felébredtem. Szegény anyu is gondban volt, mert féltett, mi lesz, ha nem kapok levegőt és ő nem lesz mellettem, mert alszik! Sokszor felébredtem az akadályoztatott levegővétel miatt – megnyugtató volt, hogy olyankor mindig ott volt az én anyukám! Szerencsére nem volt lázam és nem produkáltam semmilyen más megfázásos tünetet sem. |
Kedden azután elmeséltük a doktor néninek is az éjszaka történteket, és kaptunk tőle egy receptet orrcseppre. A cseppet és az „Orrszívó Porszívót” egymás után használva hatékonyan el lehet távolítani a váladékot az orromból. Nahát az a porszívós orrszívó! Nagyon de nagyon útálom! Nem is akarom hagyni, hogy anyu használja, erőteljesen nyomom a fejecském hátra, bárhová, csak el ettől a visító szippantótól! Amikor anyu bekapcsolja a porszívót, már tudom, mi fog következni! Már akkor menekülök, illetve menekülnék – sajnos még nem tudok elszaladni! Pedig anyu annyi mindent megtesz, hogy ne féljek tőle! A használata előtt eljátszogatunk vele csak úgy – és akkor nincs is vele semmi bajom –, utána bekapcsolt állapotban is hozzáérinti a kezemhez, az arcomhoz – még akkor sincs vele semmi bajom. Viszont ha az orromhoz közelít, ordítok és menekülök! Annyira a hatása alá kerültem, hogy most már azt sem engedem meg anyunak, hogy az orromat – szükség esetén – megtörölje! Le kell ahhoz fognia a fejem! Szerencsére ebben az orrdugulásos mizériában ki is merült az egész megfázásom. Nem lettem beteg igazából. Bizonyára az anyatej az, ami segített. Anyu nagyon igyekezett, hogy amikor csak lehet, anyatejet ihassak, és amíg ittam, mindig megemlítette, hogy ez most gyógyít és véd engem mindentől, és hogy mennyire örül, hogy adhat ilyet nekem. |
Ma már szinte alig volt hallható szörcsögés az orromból, valószínű, vége életem első megfázásának! Hurrá! |
Első betegség - nátha
2007.10.01. 16:14 | samedli | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://samusara.blog.hu/api/trackback/id/tr65184859
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.