Amióta először sikerült felkapszkodva felállnom, ha csak tudom, gyakorlom újra és újra. Van, hogy hosszú perceket ácsorgok a telefonos-modemes kispolcnál a komód mellett, és a polcban illetve a komód fiókjainak gombjában kapszkodom. Elnézelődöm és közben néha megpróbálom, milyen egy kézzel kapaszkodni. Ügyes vagyok, mert amikor elveszítem az egyensúlyom, gyorsan újra visszateszem a másik kezem is. A szobában sok olyan dolog van, amiben megkapaszkodva fel lehet állni. Legtöbbet a már említett telefonos pocnál edzem, de a foteloknál és az ágynál is egyre ügyesebb vagyok. A járókánál is sikeresen felállok, a kívül lévő, x-alakú lábaihoz húzom fel magam. Főleg akkor vagyok gyors, ha valami csábítót látok a különböző bútorok tetején. Akkor szinte pillanatok alatt elérem a célom. Apu ma fel is vette, hogyan támadom meg a távirányítót és állok fel a fotelhez: |
Út a távirányítóig
2008.01.20. 20:47 | Apu | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://samusara.blog.hu/api/trackback/id/tr39304975
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.