Ma délelőtt csengettek a bejárati ajtón - a postás bácsi volt, aki megjegyezte, hogy már megint mennyit nőttem, mióta nem látott! Két csomagot hozott. Az egyikből egy pár rózsaszínű vászoncipőt húzott elő az anyu. Nagyon megörült neki, mert már nagyon várta. Nekem rendelték - apuval - a kiscipőket. Gyorsan fel is próbáltuk a lábamra, és teljesen jó! Megtettem benne néhány lépést és megállapítottam, hogy van egy kis súlya is! Nem olyan könnyű már, mint az eddigi tornacipőcském és a szobacipőm! |
 |
A másik csomagból pedig - mi bújt elő? - egy Montessori-torony! Ez egy olyan torony, amit farúdra ráhúzható színes fakarikákból lehet felépíteni. Anyu megmutatta, hogyan lehet felrakni, majd újból leszedni a karikákat. Alig vártam, hogy rakosgathassam! Nagyon érdekelt! És elsőre sikerült! |
| Igaz, hogy a karikákat még nem nagyság szerint raktam fel, de nem is kell mindig egyformára csinálni, nem? Sőt - így még érdekesebb is! Anyu csak figyelte, hogyan mélyedek bele a játékba. Annyira el voltam foglalva, hogy hangosan morogtam is mellé. :) Jól gondolták anyuék, hogy imádni fogom! |
Örömöt hozott a postás
2008.06.10. 09:01 | samedli | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://samusara.blog.hu/api/trackback/id/tr56512771
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
