Sári Blogja

Samu Sára Blogja nagyszülők, rokonok és barátok számára.

Lilypie Kids Birthday tickers

Ennyi látogatóm volt eddig a nagyvilágból:

Címkék

2015 (1) 2016 (1) 2017 (2) ági néni (3) ajándék (20) alisha (2) állatkert (2) alma együttes (1) apu (6) aranyos (1) aréna (1) baleset (1) bárányhimlő (1) barátság (1) béka (1) beszéd (9) beszokás (1) betegség (7) Bezdán (1) bicikli (2) bili (1) bim bam (1) bölcsi (9) boldogság (3) budapest (1) bugyika (1) csabi (3) csiribiri (1) dal (1) dalocskák (4) deák bill gyula (1) doroszló (16) Doroszló (1) édesség (1) először (1) első (2) esemény (26) esküvő (1) étel (16) evés (6) évforduló (6) farsang (1) fogak (5) főzelék (1) gyermekláncfű (1) gyümölcslé (1) gyurma (1) halász judit (1) Hegedű (1) hellókarácsony (3) himlő (1) hivatalos (1) (5) hóforduló (3) írás (1) játék (27) jelmez (1) jelmezbál (1) kanizsa (9) Kép (1) kép (23) képek (20) kereszttestvér (6) kiállítás (1) kirándulás (7) kisautó (1) koncert (2) könyv (3) körhinta (1) kossuth lajos (1) lilifee (1) méretek (6) mese (2) metró (1) méz (1) mikulás (1) mindennapok (11) mondások (3) nagyszülők (7) népkert (1) november (1) október (1) öröm (1) orvos (8) ovi (7) óvoda (3) pelus nélkül (2) projekt (1) rajz (4) recept (2) rendezvény (1) repülő (1) ringató (1) rokonok (4) rúzsa magdi (1) si (1) sikerélmény (1) süti (1) svájc (1) számítógépes játék (1) számláló (1) szánkó (2) szeptember (1) színház (1) szoknya (1) szomorú (4) szomszédok (1) szövegek (4) szulák (1) szülinap (7) tánc (8) tátrai szűcs gitárduó (1) tea (1) templom (2) tisza (1) tízórai (1) tudomány (39) ügyes (12) ünnep (11) unokatestvér (2) utazás (14) uzsonna (1) védőnő (5) vendég (12) vendégség (2) vidám (6) videó (19) villamos (1) virág (1) vonatozás (1) zene (8) zenekar (1) Címkefelhő

Statisztikák

eXTReMe Tracker

Feedek

Doroszlón

2008.11.01. 23:49 | samedli | Szólj hozzá!

Ez a doroszlói levegő! Nagyon jó hatással van rám!
 
Meg főleg a környezetváltozás!
 
Azzal kezdem, hogy csütörtökön délután 4-től Doroszlón vagyunk anyuval és apuval. Mostmár olyan nagy vagyok, hogy mindenre emlékszem, ami a nyáron történt itt velem, és az összes játékra rácsodálkoztam nyomban, amikor a Samu mama bevezetett a játszó szobába. Egyszerre szerettem volna minddel játszani - 20 másodpercenként váltottam a játékok között! A megérkezésünk utáni tizedik percben már telis-tele volt a szoba kockákkal, babákkal, labdákkal, könyvekkel, karikákkal és anyuék csak néztek, mennyire örülök mindezek viszontlátásának. Idővel azért lenyugodtam és bele-bele mélyedtem az egyik-másik játékba.
 
A délután további része vendégeskedéssel telt. Petrát, kis kereszttestvéremet és szüleit látogattuk meg anyuval és apuval. E hónap 11-én volt az egy éves szülinapja. Személyesen csak most tudtuk felköszönteni, és hoztunk neki szép ajándékokat is. Az elején még eléggé távolságtartóak voltunk egymással - ő meg én, de - persze - a végére, amikor már haza kellett menni, olyan jól összebarátkoztunk, hogy puszit adtunk egymásnak az elváláskor...
 
Este Samu mama altatott el. Amikor eljött az ideje, hogy elringasson, fészkelődni kezdtem és a kiságyba mutogattam. Nem volt kedvem a karján ringatózni, vonzott a kiságy, benne a puha párna, "Napocska" és "Bóbita". Mama értett a "szóból", beletett és abban ringatgatott tovább. Átöleltem Bóbitát és Napocska közelsége is megnyugtatott, és szépen, lassan álomba merültem. Az éjszakát szinte háborítatlanul végigaludtam. Anyu nagyon örült, mert az utóbbi időben nem épp ehhez volt szokva. Hiszen mostanában minden éjjel 1-2 óra körül felébredtem és volt, hogy 2 óra hosszat is ringatni kellett, hogy újra elaludjam!
 
A már említett doroszlói levegő hatása abban is megmutatkozott, hogy a délutáni alvásom során 12 órától egészen 16 óráig aludtam a mai napon! Anyu és a mamáék csak csodálkoztak! 4 órát aludni délután! Ilyen még nem volt! Ébredésem után vidámnak és pihentnek éreztem magam. Azonban mikor megláttam, hogy az elalvásom előtti és -utáni szeretteim száma gyarapodott, először csak néztem hosszan mindenkire. Ott volt anyu, apu, Samu mama, és még Törteli tatát és Törteli mamát is láttam - nagy örömömre! Ők is eljöttek ide, Doroszlóra, hogy lássanak bennünket. Odaszaladtam Törteli mama karjai közé, aki boldogan kapott fel és ölelt magához. Utána már hamar megjött a jókedvem és rövid időn belül mindenki az én produkcióim segédje volt... Élveztem, hogy én vagyok a központ! És legfőképpen az volt a jó, hogy mindenki itt volt velem!
 
 
Este azután, amikor Kedves vendégeink elmentek, nekiültünk vacsorázni. Samu mama tejbegrízt főzött nekem. A grízt nagyon szeretem, ez az az étel, ami bármikor bejön, akkor is, ha mást éppen elutasítottam... Szóval - a mama és anyu azt találták ki, próbáljuk ki, hogyan eszem egyedül. Kaptam egy kiskanalat, amelyet - belemerítve a grízbe és közben a mamára sandítva - szépen betettem a számba - egymagam! Anyu és a mama tapsoltak és hajtogatták, hogy milyen ügyes vagyok, akárhányszor bekaptam egy-egy következő falatot. És - tényleg - szinte mind betalált, azaz szépen be tudtam rakosgatni a kanálon lévő falatokat a számba. Jól van, persze majzos is lett körben az arcom, de másfél évesen és 9 naposan büszke vagyok magamra e teljesítmény miatt is!
 
 
Végül ezen az estén is a kiságyban aludtam el, miközben anyu kedvenc dalaimat énekelte felettem... 

Legyen még itt egy kép az esti rituáléim egyikéről. Továbbra is imádok pancsolni és sosem hagynám abba, ha lehetne! Itt épp Samu mamával játszom a nagy zöld kádban.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://samusara.blog.hu/api/trackback/id/tr25750413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Címkék: játék tudomány étel doroszló
süti beállítások módosítása