| Képzeljétek, hoztak nekem ajándékot is, nem is egyet! Szép, sokszínű-csíkos csomagolópapírba voltak becsomagolva. Amikor - anyu segítségével - kibontottam a csomagolást, egy furulyát és egy egy oktávos, színes fémlapocskás metallofont találtam benne! Anyu megmutatta, hogyan lehet velük zenélni. Persze, még nem értettem hozzá, de nagy örömmel fújogattam mégis a furulyát - mint ahogyan a szívószálat fújom-szívom, csak ezen most hang is jött ki. :) A metallofon is teteszett nagyon, van hozzá egy kis ütő és azzal lehet megszólaltatni. Szépen csengő hangot ad. Botond eljátszotta rajta nekem a "Boci, boci tarkát"! Még egy csíkos csomagot kaptam, abban pedig sok, színes gyurma volt - külön-külön átlátszó zacskóba csomagolva -, meg műanyag gyerek-olló és formázók. Na, ez bizonyult a legjobb játéknak - attól kezdve, hogy kibontottuk a csomagot, csak a gyurma-hengerekkel játszottam - úgy, becsomagolt állapotukban. :) Mivel még nem mutatták meg, hogy másképp is lehet... Anyu szerint, majd később, amikor már tudom, hogyan kell gyurmázni és nem eszem meg, elővesszük újra. Mindhárom ajándék Muumi tipusú és nem csak a gyurma-formázók alakja mintázza a Muumi-ról szóló mese szereplőit, hanem a metallofon fémlapocskáin is azok képeit láttam viszont, és a furulya nyakán is ott táncol egy Muumi. :) |
| És azt is képzeljétek, hogy a másik Sárának a pocijában lakik egy pici baba! Már 17 hetes! Sára hozott róla ultrahang-képeket is, amelyen az icipici Manócska látszik. Nekem is megmutatta. Az, hogy mit láttam rajta, már más kérdés, mindenesetre nagyon okos arcot mutattam, mint aki mindent ért és felismer. :) |
