| Ma egész nap szállingózott, délután viszont ráerősített, és egészen apró, de sűrű pelyhekben hullt alá. A szél közepes erősséggel kavarogtatta a hópelyheket, amikor anyu meg én kiléptünk az utcára. A sétány hóesésben nagyon szép! A magasan futó lámpasor arany színt ad a hótakarónak...és amikor a sétány egyik végén álltunk, és a másik vége felé néztünk, elámultam, hogy milyen szépen fénylik és csillog minden! Anyu szólt, hogy nézzek felfelé, hogy megérezhessem, milyen, amikor az arcomra esik a finom hópihe. El is nevettem magam, annyira tetszett az érzés! |
 |
| A másik újdonság, amit megtapasztalhattam, hogy a csizmám talpa nyomot hagy a hóban! És anyué is! És a többi bácsi és néni csizmájának talpa is! |
 |
| Az volt az érdekes, hogy a boltba menet - ahol tejet ("TE") vettünk nekem - rengeteg nyomot hagytunk magunk után a hóban, amikor pedig visszafelé jöttünk, mind eltűnt! Belepte az azóta leesett hó! Sebaj, csináltunk anyuval másikakat! Nagyon jól éreztem magam kint, a hideg szél ellenére még szaladgáltam volna a hóban egy darabig. De be kellett menni, közeledett a vacsoraidő és várt a fincsi stangli, amit az albán pékségben vettünk az előbb. |
Végre Kőbányát is beborította a HÓ!!!
2009.02.16. 21:11 | samedli | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://samusara.blog.hu/api/trackback/id/tr53947804
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
