Sári Blogja

Samu Sára Blogja nagyszülők, rokonok és barátok számára.

Lilypie Kids Birthday tickers

Ennyi látogatóm volt eddig a nagyvilágból:

Címkék

2015 (1) 2016 (1) 2017 (2) ági néni (3) ajándék (20) alisha (2) állatkert (2) alma együttes (1) apu (6) aranyos (1) aréna (1) baleset (1) bárányhimlő (1) barátság (1) béka (1) beszéd (9) beszokás (1) betegség (7) Bezdán (1) bicikli (2) bili (1) bim bam (1) bölcsi (9) boldogság (3) budapest (1) bugyika (1) csabi (3) csiribiri (1) dal (1) dalocskák (4) deák bill gyula (1) doroszló (16) Doroszló (1) édesség (1) először (1) első (2) esemény (26) esküvő (1) étel (16) evés (6) évforduló (6) farsang (1) fogak (5) főzelék (1) gyermekláncfű (1) gyümölcslé (1) gyurma (1) halász judit (1) Hegedű (1) hellókarácsony (3) himlő (1) hivatalos (1) (5) hóforduló (3) írás (1) játék (27) jelmez (1) jelmezbál (1) kanizsa (9) Kép (1) kép (23) képek (20) kereszttestvér (6) kiállítás (1) kirándulás (7) kisautó (1) koncert (2) könyv (3) körhinta (1) kossuth lajos (1) lilifee (1) méretek (6) mese (2) metró (1) méz (1) mikulás (1) mindennapok (11) mondások (3) nagyszülők (7) népkert (1) november (1) október (1) öröm (1) orvos (8) ovi (7) óvoda (3) pelus nélkül (2) projekt (1) rajz (4) recept (2) rendezvény (1) repülő (1) ringató (1) rokonok (4) rúzsa magdi (1) si (1) sikerélmény (1) süti (1) svájc (1) számítógépes játék (1) számláló (1) szánkó (2) szeptember (1) színház (1) szoknya (1) szomorú (4) szomszédok (1) szövegek (4) szulák (1) szülinap (7) tánc (8) tátrai szűcs gitárduó (1) tea (1) templom (2) tisza (1) tízórai (1) tudomány (39) ügyes (12) ünnep (11) unokatestvér (2) utazás (14) uzsonna (1) védőnő (5) vendég (12) vendégség (2) vidám (6) videó (19) villamos (1) virág (1) vonatozás (1) zene (8) zenekar (1) Címkefelhő

Statisztikák

eXTReMe Tracker

Feedek

Újabb hétfő a bölcsiben

2009.05.25. 16:13 | samedli | Szólj hozzá!

Habár ma reggel is sírtam, amikor az anyutól búcsúzni kellett a bölcsiben, lassan megvígasztalódtam, és a délelőttöm további részében jókedvűen játszottam. Kicsit még jobban megnyíltam ma, mert rengeteget beszéltem. Be nem állt a szám! Egyfolytában mondtam, amit csináltam épp, illetve meséltem a számomra érdekes történéseket, amelyeket játszás közben tapasztaltam...

És - megittam a tízórai gyümölcslevet - ahogy az utóbbi időben már mindig!

És - megittam az ébredés utáni uzsonnához kapott teát - két pohárral is!
Sőt - ma egyedül ittam!
Egyedül fogtam a poharat és amikor mind kiittam a pohárból - közben egy része mellé ment és lefolyt a ruhámra -, kértem még!

És kaptam, mert - ugyebár - enni nem ettem most sem semmit, legalább igyak. Így vélekednek a gondozónénik. És anyu örül, hogy így gondolják - mindig meg is köszöni a velem való törődést, amikor jön értem.
Mert velem egyelőre még többet kell egy kicsivel foglalkozni, mint a többiekkel. De ők már nagyok! Én pedig még csak most szokom a bölcsis viszonyokat...

A hazaúton legtöbbször sétálunk - ma is így volt - és szinte mindig szedek egy-egy szálat a járda melletti vadon növő virágokból. Van egy nagyon szép, szulák a neve, ha látok szulákokat, ismételgetem sokszor, hogy: "SZULI-SZULI"
És ma is - mindt mindig - megemlítettem anyunak, hogy "BI-BA, BI-BA!", amikor a Szent László templom előtt haladtunk el. Minden negyed órában  kondul valamennyit a harangja. Van, hogy éppen elteláljuk az időpontot, és pont halljuk a harangozást. Nagyon tudok neki örülni!
És ahány repülö elment felettünk, mindet jelentettem anyunak: "LE, ANYI!" - mutogatva fel az égre. Ez is hozzátartozik már a hazautunkhoz. Ha nem látszik, csak a hangját hallani, akkor is megismerem és szólok anyunak. Olyankor hozzá szoktam tenni, hogy "E-BÚ, ANYI, NE LÁ!" (Elbújt, anyi, nem látszik!)

Itthon, a lépcsőházban, mostanában egyedül, anyu segítsége nélkül jövök fel a harmadikra! Bár néha szeretne segíteni, nem hagyom anyunak, hogy megfogja a kezem, már magam is képes vagyok akkora lendületre, amekkorával az egyik lábam fel tudja emelni a testem a következő lépcsőfokra! És utána csak mellé teszem a másik lábam. 
Persze vannak kivételek, ha különösen fáradt vagyok, akkor megengedem az anyunak, hogy fogja a kezem, és így, belekapaszkodva könnyen lépkedem. 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://samusara.blog.hu/api/trackback/id/tr201143943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Címkék: tudomány evés repülő templom virág beszéd bölcsi szulák tízórai uzsonna bim bam
süti beállítások módosítása