Sári Blogja

Samu Sára Blogja nagyszülők, rokonok és barátok számára.

Lilypie Kids Birthday tickers

Ennyi látogatóm volt eddig a nagyvilágból:

Címkék

2015 (1) 2016 (1) 2017 (2) ági néni (3) ajándék (20) alisha (2) állatkert (2) alma együttes (1) apu (6) aranyos (1) aréna (1) baleset (1) bárányhimlő (1) barátság (1) béka (1) beszéd (9) beszokás (1) betegség (7) Bezdán (1) bicikli (2) bili (1) bim bam (1) bölcsi (9) boldogság (3) budapest (1) bugyika (1) csabi (3) csiribiri (1) dal (1) dalocskák (4) deák bill gyula (1) Doroszló (1) doroszló (16) édesség (1) először (1) első (2) esemény (26) esküvő (1) étel (16) evés (6) évforduló (6) farsang (1) fogak (5) főzelék (1) gyermekláncfű (1) gyümölcslé (1) gyurma (1) halász judit (1) Hegedű (1) hellókarácsony (3) himlő (1) hivatalos (1) (5) hóforduló (3) írás (1) játék (27) jelmez (1) jelmezbál (1) kanizsa (9) Kép (1) kép (23) képek (20) kereszttestvér (6) kiállítás (1) kirándulás (7) kisautó (1) koncert (2) könyv (3) körhinta (1) kossuth lajos (1) lilifee (1) méretek (6) mese (2) metró (1) méz (1) mikulás (1) mindennapok (11) mondások (3) nagyszülők (7) népkert (1) november (1) október (1) öröm (1) orvos (8) ovi (7) óvoda (3) pelus nélkül (2) projekt (1) rajz (4) recept (2) rendezvény (1) repülő (1) ringató (1) rokonok (4) rúzsa magdi (1) si (1) sikerélmény (1) süti (1) svájc (1) számítógépes játék (1) számláló (1) szánkó (2) szeptember (1) színház (1) szoknya (1) szomorú (4) szomszédok (1) szövegek (4) szulák (1) szülinap (7) tánc (8) tátrai szűcs gitárduó (1) tea (1) templom (2) tisza (1) tízórai (1) tudomány (39) ügyes (12) ünnep (11) unokatestvér (2) utazás (14) uzsonna (1) védőnő (5) vendég (12) vendégség (2) vidám (6) videó (19) villamos (1) virág (1) vonatozás (1) zene (8) zenekar (1) Címkefelhő

Statisztikák

eXTReMe Tracker

Feedek

Kippkopp és a szép idő!

2010.06.05. 19:03 | Apu | Szólj hozzá!

Ma voltunk a színházban. Apu és én. 
A "Kipkopp és Tipptop" volt:

 

 
Hálisten végre jó idő volt. "Vége az esőnek és a hidegnek!" - mondta apu.

 
Délelőtt 11 órára mentünk.
Elsőként értünk a színházba és az első sorba ültem. Jó volt az előadás. Hangosan nevettem és tapsoltam és mutogattam, és és sokszor bekiabáltam a megoldást :)
A jegykezelő néninek még az előadás előtt elmeséltem, hogy nekem is van egy ilyen könyvem. A végén pedig még odamentem a nénihez segíteni a párnákat összerakni valamint elmesélni, hogy innen apukámmal a "Mehdonalszba" megyünk csokis fánkot enni.
:)
 
Utána el is mentünk a Burger Kingbe, de ki kellett jönni és elmenni egy valódi McDonaldsba, mert az előbbiben nincs csokisfánk!!!
 
 
Ezuán hazametróztunk/buszoztunk/villamosoztunk, és közben apuval végig az élményeim beszéltem meg - tuladonképpen végig én magyaráztam, ő pedig csittítgatott, mert eléggé magas hangon beszéltem az elragadtatástól...

 
A stadionnál szedtem virágot - "Szulát" (Szulák a rendes neve), amit a buszról leszálva elvesztettem. Annyira sírtam emiatt, hogy kérésemre apu visszavitt a buszra - ami miattunk még mindig a megállóban várakozott - és megkerestük együtt. Meglett a virágom, de kicsit koszos lett. Erre újból elszomorodtam és sírni kezdtem. Sírva kértem aput, hogy keressen nekem másik ugyanilyet. Szerencsére az új házunk előtt épülő körforgalom közepén találtunk is.

 
Estefelé jó idő volt és az udvaron rengeteg gyerek és szülő jött össze. Lesz kivel barátkoznom, "ez a véleményem".
Anyu és én is lementünk és sokat bicajoztam. Amikor meguntam, anyura hagytam a biciklim és végigszaladtam a kacskaringós utacskán. Két kinai nagylány tollaslabdázott a fűben odamentem hozzájuk és közelről néztem a játékukat. Találtam egy virágot is és odaadtam az egyik lánynak. 
Azután még szaladgáltam egy kinai kislánnyal is, aki egy pici fehér kutyust cipelgetett a hóna alatt - nem nagyon hederített rám, de én csak beszéltem hozzá és szaladtam utána. Majd csatlakoztam egy másik kislányhoz, akivel labdázni kezdtünk. A labda egyszer csak beleesett az egyik nagyobb kiterjedésű pocsolyába a kacskaringós utacska töltésének tövében. Próbáltunk a közelébe menni, de láttuk, hogy ott már tocsog a talaj. Azután - mivel a labda a a pocsolya szélén volt - mégis bemerészkedtem és kiszegtem a labdát a vízből... és odaadtam a kislánynak, aki - valamilyen oknál fogva - visszadobta a labdát a tócsába...de mostmár rendesen a közepébe... Erre én - mivel az előbb már sikerült - megint bementem érte. És szépen bokáig belegázoltam a vízbe...!
Anyu messze állt - fent, az A épületnél a többiekkel - és amikor meglátta, hogy benne toporgok a vízben, már sietett is le értem és gyorsan kiszedett onnan. Én még nem akartam bemenni de anyu elmagyarázta, hogy ha nem vetjük le gyorsan a cipőt és a zoknit, meg fogok fázni. Ezért elköszöntünk és hamar feljöttük a lakásunkba. Fent gyorsan belerakott a kádba - a jó meleg vízbe. 
Valószínűleg nem fogok megfázni.

Mai képek:  

 

A bejegyzés trackback címe:

https://samusara.blog.hu/api/trackback/id/tr252059648

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Címkék: játék utazás színház szomszédok bicikli
süti beállítások módosítása