Sári Blogja

A Tisza-parton - szeptember elején

2008.09.04. 20:03 | samedli | Szólj hozzá!

Ma kocsiban tologatott anyu a délutáni sétánkon. A Tisza-partra szándékoztunk menni. Kicsit más úton jutottunk el oda, mint eddig - a "Homok" nevű városrészt is beiktattuk, ahol rengeteg a szép ház. Végül mégis a Tisza-parton kötöttünk ki, méghozzá a játszótéren, amit nagyon szeretek!

Ott - szerencsére - olyan hinták vannak, amelyekből én sem esem ki, bár elég kicsi vagyok még. Mindegyiken van védő lánc, amit anyu csak kihúz mindig a jobb oldalamtól balra és beakasztja a bal oldalamnál. És ezután jöhet a repülés! Most, hogy már nagyobb vagyok, egy idő után ráunok a hintázásra és más érdekes dolgok után kutatnék. Most is viszonylag hamar lekéredzkedtem és egyedül sétálgattam a játszótéren. Anyu - persze - pár méterről követett, de hagyta, hadd élvezzem a szabadságot!

Jó volt, sétáltam, megálltam, megnéztem valami érdekeset a fűben, majd mentem tovább, nekiiramodtam és futottam, futottam - be a fák közé. Azután megálltam és visszanéztem - megkerestem anyukámat, aki ott állt, ahonnan elfutottam és mosolygott. Visszamosolyogtam és visszaszaladtam hozzá. Van a játszótéren több mászóka és korlát is. Az egyiket - egy számomra is meghódítható hármas korlátot - ki is próbáltam.

Nem is tudom, hol láttam ezelőtt, hogy hogyan is kell rajta tornázni, de elsőre tudtam rajta pl. lógni, a korlát alá bújni...

Volt ott, messzebb, egy tini-szerelmespár is, akikhez - teljesen egyedül odamentem és köszöntem is nekik (integetve). Ők is köszöntek és nagyon kedvesek voltak velem. Megmutattam nekik az útközben a földön talált botomat, majd visszaindultam anyu felé, aki a játszótér széléről figyelt végig - és engem fényképezett. Amikor anyut megláttam, futásnak eredtem és boldogan repültem a karjaiba! A kemping hátsó részére is elsétáltunk, ami - anyu szerint - nagyon megváltozott azóta, hogy ő lent sátorozott nyaranta a Törteli mamáékkal! Például a hátsó tisztás - ahol a legtöbbet nyaraltak - mára eltűnt, betelepítették fákkal a területet... Megnéztük közelebbről a Tiszát is...

- nyugodt volt és majdnem sima a víz, anyu meg is örökítette.

Hazafelé - ahogy haladtunk befelé a városba - érezni lehetett, ahogy a Tisza-parti kellemes, jó levegő egyre fülledtebb és melegebb lesz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.