A vasárnapi ebéd rántott husi volt spenót-puffancsokkal. Nekem. Anyu és apu spenót főzeléket ettek a hússal, de mivel én mostanában nem szeretem a főzelékeket, anyunak valahogyan meg kell oldani a helyzetet. Ezért készít puffancsokat, amelyek belseje mindig meglepetés a számomra. A maiak tehát spenótosak voltak. |
 |
| Hogyan készültek? Anyunak az utolsó percben jutott eszébe, hogyan is juttassa mégis belém a főzelékfélét: a már kész spenót-főzelékből kivett egy keveset és ahhoz kevert még lisztet, egy kis tojást, szódabikarbónát és prézlit (zsemlemorzsát). Utána pedig olajban pillanatok alatt kisütötte. |
| Amint a képen is látszik, jóízűen falatoztam a husiból és a spenót-puffancsokból is. Persze, egy idő után elveszítettem a türelmem és már nem akartam tovább az etetőszékben ülni - játszani akartam. Anyu engedte, és percek múlva - miközben nagyban kockáztam - szépen bele-belerakosgatta a számba az összes megmaradt husi- és spenót-falatot... |
Újabb fajta puffancsok
2008.10.12. 22:11 | samedli | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://samusara.blog.hu/api/trackback/id/tr14710782
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
