Sári Blogja

Samu Sára Blogja nagyszülők, rokonok és barátok számára.

Lilypie Kids Birthday tickers

Ennyi látogatóm volt eddig a nagyvilágból:

Címkék

2015 (1) 2016 (1) 2017 (2) ági néni (3) ajándék (20) alisha (2) állatkert (2) alma együttes (1) apu (6) aranyos (1) aréna (1) baleset (1) bárányhimlő (1) barátság (1) béka (1) beszéd (9) beszokás (1) betegség (7) Bezdán (1) bicikli (2) bili (1) bim bam (1) bölcsi (9) boldogság (3) budapest (1) bugyika (1) csabi (3) csiribiri (1) dal (1) dalocskák (4) deák bill gyula (1) doroszló (16) Doroszló (1) édesség (1) először (1) első (2) esemény (26) esküvő (1) étel (16) evés (6) évforduló (6) farsang (1) fogak (5) főzelék (1) gyermekláncfű (1) gyümölcslé (1) gyurma (1) halász judit (1) Hegedű (1) hellókarácsony (3) himlő (1) hivatalos (1) (5) hóforduló (3) írás (1) játék (27) jelmez (1) jelmezbál (1) kanizsa (9) Kép (1) kép (23) képek (20) kereszttestvér (6) kiállítás (1) kirándulás (7) kisautó (1) koncert (2) könyv (3) körhinta (1) kossuth lajos (1) lilifee (1) méretek (6) mese (2) metró (1) méz (1) mikulás (1) mindennapok (11) mondások (3) nagyszülők (7) népkert (1) november (1) október (1) öröm (1) orvos (8) ovi (7) óvoda (3) pelus nélkül (2) projekt (1) rajz (4) recept (2) rendezvény (1) repülő (1) ringató (1) rokonok (4) rúzsa magdi (1) si (1) sikerélmény (1) süti (1) svájc (1) számítógépes játék (1) számláló (1) szánkó (2) szeptember (1) színház (1) szoknya (1) szomorú (4) szomszédok (1) szövegek (4) szulák (1) szülinap (7) tánc (8) tátrai szűcs gitárduó (1) tea (1) templom (2) tisza (1) tízórai (1) tudomány (39) ügyes (12) ünnep (11) unokatestvér (2) utazás (14) uzsonna (1) védőnő (5) vendég (12) vendégség (2) vidám (6) videó (19) villamos (1) virág (1) vonatozás (1) zene (8) zenekar (1) Címkefelhő

Statisztikák

eXTReMe Tracker

Feedek

Doroszlón

2008.11.01. 23:49 | samedli | Szólj hozzá!

Ez a doroszlói levegő! Nagyon jó hatással van rám!
 
Meg főleg a környezetváltozás!
 
Azzal kezdem, hogy csütörtökön délután 4-től Doroszlón vagyunk anyuval és apuval. Mostmár olyan nagy vagyok, hogy mindenre emlékszem, ami a nyáron történt itt velem, és az összes játékra rácsodálkoztam nyomban, amikor a Samu mama bevezetett a játszó szobába. Egyszerre szerettem volna minddel játszani - 20 másodpercenként váltottam a játékok között! A megérkezésünk utáni tizedik percben már telis-tele volt a szoba kockákkal, babákkal, labdákkal, könyvekkel, karikákkal és anyuék csak néztek, mennyire örülök mindezek viszontlátásának. Idővel azért lenyugodtam és bele-bele mélyedtem az egyik-másik játékba.
 
A délután további része vendégeskedéssel telt. Petrát, kis kereszttestvéremet és szüleit látogattuk meg anyuval és apuval. E hónap 11-én volt az egy éves szülinapja. Személyesen csak most tudtuk felköszönteni, és hoztunk neki szép ajándékokat is. Az elején még eléggé távolságtartóak voltunk egymással - ő meg én, de - persze - a végére, amikor már haza kellett menni, olyan jól összebarátkoztunk, hogy puszit adtunk egymásnak az elváláskor...
 
Este Samu mama altatott el. Amikor eljött az ideje, hogy elringasson, fészkelődni kezdtem és a kiságyba mutogattam. Nem volt kedvem a karján ringatózni, vonzott a kiságy, benne a puha párna, "Napocska" és "Bóbita". Mama értett a "szóból", beletett és abban ringatgatott tovább. Átöleltem Bóbitát és Napocska közelsége is megnyugtatott, és szépen, lassan álomba merültem. Az éjszakát szinte háborítatlanul végigaludtam. Anyu nagyon örült, mert az utóbbi időben nem épp ehhez volt szokva. Hiszen mostanában minden éjjel 1-2 óra körül felébredtem és volt, hogy 2 óra hosszat is ringatni kellett, hogy újra elaludjam!
 
A már említett doroszlói levegő hatása abban is megmutatkozott, hogy a délutáni alvásom során 12 órától egészen 16 óráig aludtam a mai napon! Anyu és a mamáék csak csodálkoztak! 4 órát aludni délután! Ilyen még nem volt! Ébredésem után vidámnak és pihentnek éreztem magam. Azonban mikor megláttam, hogy az elalvásom előtti és -utáni szeretteim száma gyarapodott, először csak néztem hosszan mindenkire. Ott volt anyu, apu, Samu mama, és még Törteli tatát és Törteli mamát is láttam - nagy örömömre! Ők is eljöttek ide, Doroszlóra, hogy lássanak bennünket. Odaszaladtam Törteli mama karjai közé, aki boldogan kapott fel és ölelt magához. Utána már hamar megjött a jókedvem és rövid időn belül mindenki az én produkcióim segédje volt... Élveztem, hogy én vagyok a központ! És legfőképpen az volt a jó, hogy mindenki itt volt velem!
 
 
Este azután, amikor Kedves vendégeink elmentek, nekiültünk vacsorázni. Samu mama tejbegrízt főzött nekem. A grízt nagyon szeretem, ez az az étel, ami bármikor bejön, akkor is, ha mást éppen elutasítottam... Szóval - a mama és anyu azt találták ki, próbáljuk ki, hogyan eszem egyedül. Kaptam egy kiskanalat, amelyet - belemerítve a grízbe és közben a mamára sandítva - szépen betettem a számba - egymagam! Anyu és a mama tapsoltak és hajtogatták, hogy milyen ügyes vagyok, akárhányszor bekaptam egy-egy következő falatot. És - tényleg - szinte mind betalált, azaz szépen be tudtam rakosgatni a kanálon lévő falatokat a számba. Jól van, persze majzos is lett körben az arcom, de másfél évesen és 9 naposan büszke vagyok magamra e teljesítmény miatt is!
 
 
Végül ezen az estén is a kiságyban aludtam el, miközben anyu kedvenc dalaimat énekelte felettem... 

Legyen még itt egy kép az esti rituáléim egyikéről. Továbbra is imádok pancsolni és sosem hagynám abba, ha lehetne! Itt épp Samu mamával játszom a nagy zöld kádban.

 

 

Címkék: játék tudomány étel doroszló

Headbang (ismét tánc)

2008.10.24. 17:50 | Apu | Szólj hozzá!

 

Ma egész nap a Magyar Dal Napját adja az m1. Erre bulizom és hedbang-elek egész nap! Íme a "Lángosképû Állat A Babám"-ra elõadott performanszom:

 
 

+1 videó (Bikini Beatrice Nagy Feró - Mielõtt végleg elmegyek (Magyar Dal Napja))

 

Címkék: videó tánc vidám

Megint a doktor néninél...

2008.10.23. 16:38 | Apu | Szólj hozzá!

 

Jó, ezúttal nem beteg voltam, hanem protokoll látogatáson voltunk a doktor néninél. Tegnap. Megkaptam a DPT II + OPV (diftéria szamarköhögés tetanusz + gyermekbénulás csepp) oltásokat. (A 18 hónaposoknak járó oltást.) Ha már arra jártunk, akkor pedig felvettük a mostantól ingyenes pneumococcus elleni oltást is!

 
 
A két akció két szurit jelentett az egyik és a másik combomba. Természetesen - ahogy a rendelõbe léptünk, azonnal sírással tiltakoztam és ketten kellett, hogy lefogjanak a mûvelethez. Anyu a kezeimet, a védő néni a lábaimat fogta le. Azután otthon délután jól kialudtam magam és az esti nyugtalan alváson és a másnapi kis lázon kívül más gond nem is volt velem.
 

Címkék: orvos

Allergia vagy kötőhártya-gyulladás? - Esetem egy ismeretlen csípős állatkával

2008.10.19. 21:00 | samedli | Szólj hozzá!

 
Tegnap reggel fél 8-kor ébredtem és rögtön szóltam anyunak - a szokásos módon - nyarvogtam egy párat. Anyu hamarosan megjelent a csigalépcsőn és mosolyogva jött felém. Nagyon éhes voltam, tejecskét akartam inni, de gyorsan! Ez volt az egyedüli problémám. Anyu kivett az ágyamból és áttett a nappali kanapéjára, ahol megdöbbenve kiáltott fel : "Te jó ég! Milyen a szemed!" Nem tudtam, mi gond lehet a szememmel, nem éreztem semmit, de anyu már szaladt is szólni apunak, hogy jöjjön ő is, nézze meg, mennyire dagadt az egész bal szemem. Apu - bár még aludt volna - gyorsan felpattant az ágyból, és már lent is volt nálunk. Ő is szörnyülködött a bal szemem láttán - illetve azon, hogy abszolút nem látszik - és anyuval eldöntötték, hogy a tej elfogyasztása után már indulunk is a doktor nénihez. 
Így is történt.
 
Szerencsére nincs messze tőlünk a doktor néni rendelője, kb. 10 perc alatt már ott is voltunk. 
 
Villamossal kellett csak egy megállót utazni. Anyu az elejétől a végéig a karján vitt, le sem tett közben, csak hogy minél hamarabb ott legyünk. A doktor néni utánunk ért oda, még mi vártunk rá egy kicsit. Amikor azután meglátta az arcom, ő is és a nővérkék is csak annyit tudtak mondani, hogy "Oooaaaaa! Szegény kicsi!" Azután anyu bevitt a rendelőbe, ahová egyáltalán nem állt szándékomban bemenni! Sikítottam, ahogy csak bírtam! De mégis odaültetett a doktor néni elé, ahol már nem csupán síkítottam, hanem rugkapáltam is - legutóbb ugyanitt szurit kaptam, véletlenül sem akartam megint!
 
A doktor néni megnézte a szemem és az addigra cipóra dagadt bal kézfejem is. Ketten anyuval alig bírtak velem, annyira fetrengtem a vizsgálóasztalon...A kezemen lévő dagadáson felfedezett egy csípésnyomot és azt mondta, azt megcsípte valami. A szememre viszont azt mondta, hogy egyértelműen kötőhártyagyulladás. Ezenkívül megpróbált megvizsgálni - a mellkasomat és a hátamat sztetoszkóppal meghallgatta és a torkomba is belekukkantott egy spatula segítségével. Meg egy nővérke és az anyu segítségével is, mert tiltakkozásomban annyira kapálóztam, hogy ketten kellett lefogni - anyu a két kezemet fogta az oldalamhoz, a nővér pedig a fejem tartotta...Nagyon-nagyon rossz volt, mást nem akartam, csak kimenni ebből a szobából! Amikor már rajtam volt a kabátkám is, egyre csak húztam az ajtó felé az anyu kezét és nem értettem, miért nem jön velem. Sajnos még meg kellett várnia, hogy a doktor néni kiírja a recepteket. 
 
A hazaút hasonlóan gyors volt, anyu hazafelé is végig a karján vitt. Tulajdonképpen - egy óra alatt megjártuk az egészet. Ügyesek voltunk!
 
Otthon következett a második hisztim, amikor is az anyu megpróbálta megitatni velem a doktor néni által kiírt gyógyszereket. Kaptam kálciumot - ampullában - ezt csak meg kell inni. Anyu kiskanállal próbálta nekem adni, de annyira kapálóztam, hogy a zömét kiütöttem a kanálból, a maradékot pedig kiprüszköltem, amikor anyu megkisérelte mégis a számba önteni... Fenistil cseppeket is kaptam, amit szintén kiskanállal vettem be - egy olyan pillanatomban, amikor már elfáradtam ellenállni. A harmadik gyógyszer egy szemcsepp volt, aminek beadása újabb hisztit váltott ki belőlem...
 

A déli alvásom után anyu már - tanulva az esetből - okosabban oldotta meg az orvosságok beadását: nem is tudtam róla, hogy azokat iszom. Ugyanis a megszokott vitamin-szirupomba illetve az Ehido szirupba csepegtette bele őket, én pedig simán, gyanútlanul megittam, mivel mindkettőt nagyon szeretem...

 
Mivel a délelőtti kálcium- és fenistil cseppek mennyisége nem volt elegendő, csak most, e délutáni adagok lenyelése után látszott meg a folyadékok hatása. Nem is kellett sokat várni, anyu már örvendezve mesélte is apunak, hogy már 30 százalékosan ki tudom nyitni a szemem! Ez nagyon gyors javulás volt! Nekem ugyan nem volt zavaró, mivel nem fájt semmi, és - másfél éves, csepp lányka mivoltomból adódóan - annyira nem is vettem észre, hogy a bal szememre kevésbé látok. Vidáman játszottam, ugyanúgy mint máskor. Csak anyu és apu nézegettek időről időre aggódva. 
 

Amikor késő délután megittam még két kanál szirupot - kálciummal, illetve fenistil-cseppekkel felturbózva, már várható volt, hogy megint javul a szemem. Így is lett - a lenti képsorozat középső képén látszik is - és estére már 50 százalékosan kinyílt a szemem. És ekkor jelent meg csak - láss csodát - a bal szemem sarkától nem messze egy csípés-nyom! Anyu és apu nagyot néztek. Hol volt ez eddig?! Furcsa, de csak akkortól kezdve látszott... Mindenesetre megmagyarázta a duzzanatot a szememen, és azt a különös egybeesést is, hogy egyszerre dagadt be a BAL szemem és a BAL kézfejem is - hiszen mindkettőt ugyanaz a valami csípte meg!  És én annak a valaminek a csípésére - ezek szerint - eléggé allergiás vagyok! Csak az marad rejtély, hogy milyen állatka okozta ezt a galibát...

 
 
Érdekes, szombatról vasárnapra virradó éjjel nem történt változás, reggelre nem lappadt jobban a dagadás. De - miután a reggeli orvosság-adagok lementek, nem kellett hosszan várni, és már ismét csökkent a duzzanat! Mindenki nagyon örült! 
 
Délutánra pedig már majdnem teljesen ki tudtam nyitni a szemem! A fenti képen látható is, hogy visszanyertem eredeti külsőm - szerencsére!
 

A kezecskémen is hasonló sebességgel lappadt a duzzanat, vasárnap délutánra már egész rendesen nézett ki ismét.

 
 
Estére pedig meggyógyultam! 
 
Ez lett a doktor néni szerinti kötőhártya-gyulladásból!
 
Csípés okozta duzzanat volt "csupán"!
 
Szerencsésen, két nap alatt túl vagyok rajta!
 

A csípős állatka - ami lehetett akár pók, szúnyog, légy vagy ki-tudja-mi is - ...nem lett meg. 

Címkék: betegség orvos szomorú

Így élvezem a gyermek-muzsikát

2008.10.19. 14:17 | Apu | Szólj hozzá!

Anyu naponta többször varázsol gyermek muzsikát a négy zenélő dobozból. Ilyenkor vagy ropom a táncot vagy ülve élvezem. Mindenesetre nem hagy hidegen a zene...
 
 

Címkék: zene tánc boldogság mindennapok
süti beállítások módosítása