Sári Blogja

Ma megtettem három lépést egyedül! Általában a kanapé, a kis fekete asztal és a tv előtti fotel között ingázom, itt szoktam gyakorolni a segítség nélküli lépéseket. Az asztal mindkét bútortól olyan távolságra áll, hogy pont nem érem el a másikat, ha az egyikben fogódzkodom, így muszály legalább egy lépést megtennem, ha át akarok menni. Ma anyukám a szokásosnál messzebb helyezte el az asztalkát mindkét bútortól, és ezzel feladta a leckét. Az elején, amikor észrevettem, hogy nagyobb a távolság, leguggoltam, négykézlábra ereszkedtem, átmásztam az asztalhoz és felálltam. Később már volt olyan is, hogy megpróbálkoztam az egyedül átkeléssel, de lehuppantam a popsimra. Nem szontyolodtam el, hisz annyit esem-kelek egész nap, hogy ez csak ispirált inkább! Volt azután olyan verzió is, amikor léptem egy lépést az asztaltól - és utána gyorsan nekidőltem a kanapénak, előre nyújtott karokkal. Valamikor estefelé - egyszer csak sikerült! Szintén az asztal és a kanapé között mozogtam: a kanapén lévő cumi vonzott nagyon, és mindenképpen oda akartam jutni hozzá. Nagyon óvatosan elengedtem az asztalt - állni már tudok, az ment -, és koncentrálva léptem egy picit, ... majd még egyet, ... és a harmadikkal célba is értem, ott voltam az ágynál és a cumit gyömöszöltem a számba! És boldog voltam, mert a cumit is elértem és anyu is nagyon örült nekem!