Ma Anyu, Apu és Én vettünk egy nagy lélegzetet és elmentünk a szomszéd aranyműveshez fülbevalót belövetni. Már épp ideje volt, mert egyrészt nagyon sok szép fülbevalót kaptam idáig, másrészt pedig minél nagyobb leszek, annál nagyobb félelemmel és fájdalommal jár az ilyesmi. |
Itt még a tegnapi fülbevaló mentes állapotban vagyok látható: |
 |
Az üzletbe lépve először kiválasztottam melyik fülbevalót szeretném. Természetesen a pirosat (lásd alul a képen a kiemelést). Utána Apu erősen megfogott és a kedves bácsi (aki a műveletet végezte) egy furcsa szerszámmal belőtte a fülbevalót. Egészen eddig pontig volt barátsagos a viszony köztünk. Ezután elkezdtem keservesen sírni és a másik fülbevalót már "nótaszó" mellett sikerült a fülembe varázsolni. Ezek után viszont Apu vállán pár perc alatt megnyugodtam. |
Hazaérve vette észre Anyu, hogy sajnos az egyik fülbevaló lejebb sikerült mint a másik... Telefonálás után kiderült, hogy ezt célszerű kivenni és jövő héten sajnos újra kell lőni. Apu rögtön kikapta az elhibázott fülbevalót, amit szintén megsirattam. Most kalóz módjára, egy fülbevalós vagyok és este már erről készült a következő kép: |
 |
Fülbevaló (1. felvonás)
2008.04.14. 21:57 | Apu | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://samusara.blog.hu/api/trackback/id/tr75425795
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
