Sári Blogja

Samu Sára Blogja nagyszülők, rokonok és barátok számára.

Lilypie Kids Birthday tickers

Ennyi látogatóm volt eddig a nagyvilágból:

Címkék

2015 (1) 2016 (1) 2017 (2) ági néni (3) ajándék (20) alisha (2) állatkert (2) alma együttes (1) apu (6) aranyos (1) aréna (1) baleset (1) bárányhimlő (1) barátság (1) béka (1) beszéd (9) beszokás (1) betegség (7) Bezdán (1) bicikli (2) bili (1) bim bam (1) bölcsi (9) boldogság (3) budapest (1) bugyika (1) csabi (3) csiribiri (1) dal (1) dalocskák (4) deák bill gyula (1) Doroszló (1) doroszló (16) édesség (1) először (1) első (2) esemény (26) esküvő (1) étel (16) evés (6) évforduló (6) farsang (1) fogak (5) főzelék (1) gyermekláncfű (1) gyümölcslé (1) gyurma (1) halász judit (1) Hegedű (1) hellókarácsony (3) himlő (1) hivatalos (1) (5) hóforduló (3) írás (1) játék (27) jelmez (1) jelmezbál (1) kanizsa (9) kép (23) Kép (1) képek (20) kereszttestvér (6) kiállítás (1) kirándulás (7) kisautó (1) koncert (2) könyv (3) körhinta (1) kossuth lajos (1) lilifee (1) méretek (6) mese (2) metró (1) méz (1) mikulás (1) mindennapok (11) mondások (3) nagyszülők (7) népkert (1) november (1) október (1) öröm (1) orvos (8) ovi (7) óvoda (3) pelus nélkül (2) projekt (1) rajz (4) recept (2) rendezvény (1) repülő (1) ringató (1) rokonok (4) rúzsa magdi (1) si (1) sikerélmény (1) süti (1) svájc (1) számítógépes játék (1) számláló (1) szánkó (2) szeptember (1) színház (1) szoknya (1) szomorú (4) szomszédok (1) szövegek (4) szulák (1) szülinap (7) tánc (8) tátrai szűcs gitárduó (1) tea (1) templom (2) tisza (1) tízórai (1) tudomány (39) ügyes (12) ünnep (11) unokatestvér (2) utazás (14) uzsonna (1) védőnő (5) vendég (12) vendégség (2) vidám (6) videó (19) villamos (1) virág (1) vonatozás (1) zene (8) zenekar (1) Címkefelhő

Statisztikák

eXTReMe Tracker

Feedek

Napfény, csúszda, pitypang

2009.04.03. 22:21 | samedli | Szólj hozzá!

Végre szép, napos idő volt ma! És meleg!

Délelőtt Csabival a közeli játszótéren találkoztunk. Persze az anyu és Edit is jöttek velünk. Egy nagy játszótérre mentünk, ahol rajtunk kívül csak egy másik kisfiú volt az anyukájával. A hatalmas, kerek homokozó rögtön megtetszett és simán el is vettem Csabi homokozóvödrét és lapátjait, ő pedig hagyta. Nem problémázott, inkább elment csúszdázni. A csúszda közel volt, a homokozóban állt teljes egészében. És amíg én belemélyedtem a homokozóvödör megtöltési technikájának tökéletesítésébe, Csabi egymaga felmászott és lecsúszott rajta. Persze Edit, az anyukája mindig ott volt mögötte és vigyázott rá, de tulajdonképpen egyedül mászott fel a csúszda létráján és egyedül is csúszott le. Én pedig tapsoltam neki és mondtam, hogy "NA Ü VA!" (Nagyon ügyes vagy!) Anyu megkérdezte, hogy én akarok-e csúszdázni? Tényleg addig eszembe se jutott ez! Hát persze, hogy én is akartam, ki akartam próbálni! Széttárt karokkal szaladtam anyuhoz és közben azt kiabáltam, hogy "AKA CSÚ!" (akarok csúszdázni!) Anyu megmutatta, hogy a létrán hogyan kell felmásznom, segített, ott volt végig mögöttem. Félig az ő segítségével, félig a magam erejéből, felmásztam és ott álltam a csúszda tetején. Anyu fogott. Mondta, hogy üljek le. Leültem, és magamtól tudtam, hogy meg kell löknöm magam. Odalent Edit várt, hogy elkapjon, így nem féltem. Meglöktem magam - és hipp-hopp, már le is csúsztam. Ahogy talpra álltam, már fordultam is vissza és szaladtam anyuhoz, hogy "MÉ AKA!" (még akarok!) Másodszor - és utána sokadszor is - már szinte egyedül másztam fel a létrán és egyedül csúsztam is le a csúszdán! Anyu szerint pont most vagyok akkora, hogy ne féljek és hogy egyedül tudjak csúszdázni. Jó, nem?

Nagyon-nagyon élveztem a mai délelőttöt! Nem csak életem első csúszdázása miatt, hanem mert igazán szép, napos, meleg idő volt. Sokáig szélcsendben, kabát és sapka nélkül, önfeledten tudtunk játszani! 

Később még hintáztam egy elefánton, és még virágot is szedtem a fűben - szép, sárgafejű pitypangokat. Sok volt, még akkor is a kezemben szorongattam a csokrom, amikor anyuval már hazafelé ballagtunk a sétányon.

 

Címkék: esemény tudomány ügyes csabi

Szösszeneteim

2009.03.23. 21:28 | samedli | Szólj hozzá!

Ma vagyok pontosan 23 hónapos!!!

Szóval - igazán csak pár esetet írnék le, amelyek a fejlődésem mutatják napról-napra:

- egy hete rajzolgattam a nagy füzetembe zsírkrétáimmal és eszembe jutott anyu múltkori magyarázata a fehér krétáról - azaz, hogy nem látszik a fehér papíron, mert maga is fehér. Újből kipróbáltam, és tényleg, nem látszott. Örömömben, hogy most már ezt tudom is, kikiabáltam anyunak a konyhába: "NE LÁ A FE! NE LÁ A FE!" Azaz, hogy "Nem látszik a fehér!" - Bár még a szavakat nem ejtem ki egészben, mondatokat már alkotok belőlük...

- Ugyanilyentájt kezdtem el mondogatni a "NA SZE!" ("Nagyon szeretem/Nagyon szeretlek") mondatocskám is - minden olyanra, amire azelőtt "simán" azt mondtam, hogy "SZE". Azóta anyuhoz is sokkal többször szaladok oda ezzel a felkiáltással, és széttárt karokkal átölelem. De akkor is ezt mondom, amikor egy-egy kedvenc mesém látom kezdődni a képernyőn, vagy egyik-másik kedves játékszerem előveszem - olyankor ezt mondogatva a mellkasomhoz szorítom azt és ringatózom vele...

- Tegnap előtt váratlanul kimondtam a "csoki" szót - persze a magam módján. Még a CS és a K betűk kiejtése nem tiszta nálam, de mindkét szótagot kiejtettem egymás után! Azelőtt csak "CSO" - illetve ahogy hallatszik: "TO" - volt hallható tőlem, most pedig szépen kimondtam a "TOTI" szót... :)

- Ugyancsak tegnapelőtt hallotta anyu tőlem az "Ö SZE" mondatocskát, amely az "össze szedem" szándékozik lenni. A lehullott korongocskáim szedegettem a szőnyegről és közben minden egyes korongnál megismételtem, hogy "Ö SZE"...

- Tegnap, amikor feküdtünk az ágyon, rászóltam anyura, aki felhúzott térdekkel feküdt az oldalán, hogy "NU KI A LÁ!" Anyu először nem értette, mit mondok, de amikor odamásztam hozzá és a kezemmel is húztam a lábát - közben mondogatva ugyanazt sokszor -, nagy örömmel jött rá a jelentésére. "Nyújtsd ki a lábad" - Ezt mondtad! - mondogatta boldogan. Össze is puszilt, annyira örült!

- Ma pedig egy teljesen kimondott szavamnak örülhettek édes szüleim. Szokás szerint nézegettem a Fifis újságom, közben pedig soroltam az általam éppen látott szereplők neveit. Az egyik képen csak ketten voltak, Fifi és Poppi. Mutattam is anyunak, hogy "NÉ, FIFI, POPPI!" Anyu pár másodperc múlva fogta csak fel, hogy ez megint egy beszédfejlődési lépcsőfok volt, mert az eddig általam csak "PO"-nak nevezett kisvirág mától végre az igazi, "POPPI" nevén szerepel a szókincsemben. Ismét megdícsért és még aput is lehívta az emeletről, hogy együtt örüljünk.

 

 

Címkék: beszéd hóforduló

Fog-jelentés

2009.03.21. 21:59 | samedli | Szólj hozzá!

Körülbelül két hete anyu fejujjongott, mert fogmosás közben, ahogy a fogaimat nézegette, az alsó állkapcsomban megpillantotta két új fogacskám kezdeményét. Még épp hogy egy-egy pici pont látszott azokon a helyeken, de egyértelmű volt, hogy fogakról van szó. Méghozzá az alsó szemfogaimról! Azóta nem történt sok változás velük kapcsolatban, esetleg egy nagyon kicsivel látszanak nagyobbnak.

Viszont ma - a felső állkapcsomban is megjelent egy-egy pici pötty - mindkét oldalon! Szintén a szemfogacskák azok! Nagyon érdekes lesz, szinte egyszerre nő ki mind a négy szemfogam.

Remélem, nem lesz túl fájdalmas!

 

Címkék: fogak

Szirup vízilóval

2009.03.14. 23:53 | samedli | Szólj hozzá!

” (=Víziló) segít nekem, amikor a szirupot iszom. Anyu kihív a konyhába, én pedig viszem magammal őt. Majdnem akkora, mint én. Narancssárga és rózsaszín pöttyös. Szeretem. Nem is olyan régen még magasabb volt, mint én, amikor függőlegesbe állítottam magam mellé. Mára megfordult a helyzet. Szóval, jön velem – szó nélkül - és segít. Azután a konyhában leülök a szőnyegre, ölembe fektetem Vízilovat és bátran nyelem le a műanyag kanálkában lévő folyadékot. Különben nem is rossz! A kicsit szeretem a legjobban, a kicsi üvegben lévőt. Nem az íze miatt, hiszen nincs is íze (D-vitamin), hanem amiatt mert kicsi. : ) Még játszani is szoktam vele, sétáltatom a konyha padlóján és vékony hangon, mosolyogva mondogatom, hogy „TICSI-TICSI” (kicsi).
 
 

Címkék: mindennapok

Késő esti agytornáim

2009.02.28. 23:26 | samedli | Szólj hozzá!

Újabban este, a fürdés ("PA") és a TEJ után - amikor már aludni kellene menni - teljesen új erőre kapok, a pancsi előtti lelassult állapotomnak vége! Ekkor pörgök csak fel igazán! Sokszor este tíz órakor szedem elő kedvenc játékaim, és kreatív énem magasabb fokozatra kapcsol. Alkotok.
 

- fa építőkockákból tornyot ("TO") kreálok, egymás után újabb és újabb módon, más- és más kockákat felhasználva

- "TATA"-betűt rakok ki a fakockák segítségével

 - más fajta építőkockát is beépítek az alkotásomba
 
 
 
 
 
- sőt - a kicsi playmobile-babákat is felhasználom - igazi performansz!  :)
 
 
A mai - legújabb - találmányom, hogy a kartonpapír-házikóm háromszög alakú tetejéről - ha ráteszem és elengedem - minden lecsúszik a padlóra! A csipke, a pici maci, a műanyag kiskanál és még a cumim is!!! A házikóm melletti fotelen állva és le-fel mászkálva kísérletezgettem hosszan...De azután, egyszer csak anyu hozta a hálózsákom, belerakott és el kellett mennem aludni...
 
 
 

Címkék: játék tudomány képek ügyes
süti beállítások módosítása