| Ma vagyok pontosan 21 hónapos! |
| És - az alsó/középső két kicsi fogam mellett jobbról és balról is újabb fogacskák tüntek fel! A bal oldali hamarabb törte át az ínyem, a jobb oldali egy napra rá követte. Jelenleg még nem bújtak ki teljesen, de hamarosan alul is olyan szép négy fogam lesz, mint felül. És e kettővel együtt már 12 fogacskát számolhat meg anyu a fogmosások alkalmával... |
| A beszédemről annyit, hogy "mondatokat" is "mondok" már - azaz szavakat egymás mellé teszek, egymás után ejtem ki őket. Ilyenek pl. a "KÉ ZI. ANYI SE!" ("Kérek vizet. Anyu segíts!"), az "IJA APU!" (Szia apu!), vagy a "KÉ MÁ!" ("Kérek másikat!") és hasonlók. |
| Ma délelőtt átjött hozzánk játszani Csabi ("CSA") az anyukájával, akit Edit("E")nek hívnak. Velük már sokszor találkoztunk, mi is voltunk náluk anyuval, de legtöbbször sétálni mentünk együtt - még egészen kicsi baba korom óta. Ma tehát - Csabi az elején még az anyukája ölében üldögélt, de azután szépen, lassan felengedett és még a kisházamba is bemerészkedett maga, pedig az elején csak kívülről kacsingatott az általa bent megpillantott tarka labdára. Labdáztunk is ám együtt, én dobtam neki, ő meg vissza nekem! Anyu és Edit csak néztek, hogy milyen ügyesek vagyunk, és hogy mennyire jó, hogy tudunk együtt játszani! Nagyon örülnek anyuék, hogy bírjuk egymást Csabival. |
| Játék közben gyermekdalokat hallgattunk. Volt, hogy egyik-másik ismerős dalocskát hallva elkezdtem táncolni. Csak úgy - magamban forogtam vagy rugóztam a zene ritmusára. Egyik ilyen alkalommal odaléptem Csabihoz, megfogtam az egyik kezét - és nem húzódott el, hanem ő is rugózni, dőlöngélni kezdett - és együtt táncoltunk kéz a kézben! Anyuék nem tudtak hova lenni a gyönyörűségtől! |
 |
| Hamar elmúlt a délelőtt és mindketten elálmosodtunk Csabival. Amikor búcsúzkodtunk az ajtóban, már eléggé nyűgösek voltunk. De azért még volt erőnk arra, hogy puszit adjunk egymásnak - szájra. Így sikerült... Mindenesetre anyu és Edit megint elolvadtak az édes-aranyos interakciónktól! |
Újabb hóforduló!
2009.01.23. 19:56 | samedli | Szólj hozzá!
Címkék: játék tánc vendég hóforduló fogak
Ismét szuri!
2009.01.14. 19:45 | samedli | Szólj hozzá!
| Jaj, megint voltunk a doktor néninél! |
| Amikor beléptünk az egészségház épületébe, még nem gondoltam semmi rosszra, de a következő pillanatban megláttam egy fehér köpenyes nénit és rögtön megtorpantam. Sírva fordultam volna ki az ajtón! Anyu viszont csak tessékelt befelé, azzal nyugatott, hogy csak megkérdezünk valamit a doktor nénitől... A karjában kellett, hogy felvigyen a váróterembe, ahol már több kisbaba várakozott az anyukájával együtt. Anyu mondta is, látom-e, hogy a többi baba sem sír és hogy ne sírjak, mert megijednek. Tényleg, nálam sokkal kisebbek is voltak, egészen pici babák is. Ahogy leültünk, odaült mellénk egy nagy fiú - 5-6 éves lehetett - és vígasztalt, hogy ne sírjak. Odaadta nekem a Rubik-kockáját, hogy nézzem meg, milyen színek vannak rajta. Én pedig elfogadtam és boldogan mutattam anyunak, hogy nézd, "KO!"(kocka), és már el is felejtettem, hogy az előbb még sírtam... Teljesen belemélyedtem a kocka színeinek nézegetésébe és felismerésébe. Mondtam sorban a fiúnak, melyik lapocska milyen színű, ő pedig mosolyogva helyeselt és mondta utánam: "PI" - "igen, piros" - mondta; "ZÖ" - "zöld" - felelte, és ujjammal mutogattam és soroltam tovább: "KÉ"(kék), "SÁ"(sárga), "FE"(fehér), "NA"(narancs)... Sajnos, egyszer csak szólt a fiú anyukája, hogy mennek haza. Vissza kellett adnom neki a kockát, mert az övé. Még integettünk is egymásnak, miközben mentek ki az ajtón. |
| A rossz kedvem már nem volt sehol, szaladgáltam oda-vissza a váróteremben, pörögtem, forogtam, és összemosolyogtam a többi gyerek anyukáival. : ) |
 |
| Azután anyuval bementünk egy ajtón - és megláttam a doktor nénit! No, akkor kezdtem rá igazán a sírásra! Nem is hagytam abba, pedig mindenki vígasztalt, a védőnéni, a doktor néni és az anyu is. Sírtam akkor is, amikor a doktor néni meghallgatta a tüdőmet - pedig anyu kért, hogy csendesebben sírjak, mert nem hall semmit a néni... És sírtam akkor is, amikor megnézte, milyen sok fogam van már! Azután pedig anyu megfogta midkét kezem és a bal combomba kaptam egy szurit! Tényleg egy pillanatig tartott, és lehet, hogy nem is fájt annyira, de már csak azért sem hagytam abba a sírást! Kint, a váróteremben is szipogtam végig, amíg anyu fel nem öltöztetett. Akkor hagytam csak abba, amikor már kint voltunk az utcán. Viszont még egy darabig panaszosan magyaráztam anyunak, hogy "NÉ! NÉ!"(azaz, hogy a néni megvizsgált és megszúrt...!) Egy nagyot sétáltunk hazáig, szinte végig csúszkáltunk a jegesre fagyott járdákon. |
Címkék: orvos
Egyfolytában szövegelek
2009.01.09. 21:31 | samedli | Szólj hozzá!
| Csak néha kevesen értik, hogy pontosan mit. |
| Ha nem alszom, játszom. Ha egyedül játszom, beszélek a játékokhoz, játékok helyett, vagy csak a saját hangom élvezem. Ha anyuval játszunk, akkor pedig anyunak mondom, vagy a kérdéseire válaszolok. |
| Ha történik valami, akármilyen kis esemény is, elfilozofálgatok rajta még pár percig. Nem magamban, hangosan. Anyunak magyarázom, mi is történt. Például, ha leesik valami a szőnyegre, pár percig képes vagyok magyarázni, hogy "LE - LE! O-O-Ó!" Vagy amikor apu elmegy dolgozni, és anyu sokadszor elmondja nekem, hogy "apu elment dolgozni, de majd jön.", akkor én rákezdek nem rövid "APU EL - EL! JÖ - JÖ - JÖ!" szövegemre, közben bólogatok nagyban a "JÖ" után. |
 |
| Szinte mindent "mondok", amit már hallottam egyszer. Az más kérdés, hogy hogyan. Egyelőre sok mindent csak az első szótagjával nevezek meg. Anyu és apu értik. A néni is megértette tegnap az optikai szaküzletben: amikor anyuval beszélt, anyunak szóltam, hogy "NÉNI". A néni pedig visszaszólt nekem: "Igen én egy néni vagyok. És te ki vagy?" - kérdezett vissza. "SÁ"(=SÁRI) - válaszoltam. Anyu pedig büszke volt rám, hogy megértettem a kérdést, és válaszoltam is rá - egy teljesen idegen néninek. |
| Az ANYU, APU, MAMA, TATA, TEJ, NÉNI, CICA, CICI, FŰ, FA, LÓ, BABA, POPÓ, KICSI és az állatok hangjának hangutánzó szavai mennek, a többi szinte mind az első szótagjával szerepel egyelőre a szókincsemben. Pl. a "MA" nálam maci, madár, majom, malac, masni is lehet. A "NA" lehet nadrág, narancs, napocska. A "MO" mozdony és morzsa. Az "A" autó, alma, asztal. A "SZÉ" szép és szék is olykor... És még sorolhatnám... Minden szót, amit hallok, visszamondok anyuéknak, a mondat-környezetből pedig mindig megértik, miről is van szó. Egyre jobban élvezem, hogy beszélek! Ilyen, első szótagos módon már dalokat is énekelek együtt anyuval... |
Címkék: tudomány beszéd
Karácsony II.
2008.12.25. 21:16 | samedli | Szólj hozzá!
| Karácsony napján, december 25-én a déli ebéd után rögtön autóba ültünk anyuval és apuval. Sok volt a csomag, de az Autó elbírta a súlyt. A biztonsági ülést már megszoktam, nyugodtan ültem már benne. Nézelődtem az ablakon át. Azután elnyomott az álom. |
| Akkor ébredtem csak fel, amikor Kúlán megállt az autó. Ahogy tavaly, az idén karácsonykor is meglátogattuk itt - Doroszlóra menet - apu nagynénjét, Katica nénit és családját. Képzeljétek, itt is volt karácsonyfa! És ezen is voltak gömbök! Sok gömb!! Nem győztem gyönyörködni bennük! Közben - persze - mind meg is akartam fogni, leszedni őket a fáról... A fa szerencséjére anyu és apu meggyőztek, és felhagytam a gömbök piszkálásával. Azért még néha-néha odamentem és meg-megsímogattam egyiket, másikat... |
 |
| Ajándék is volt ám a részemre a fa alatt! Miután kibontottuk anyuval, megnéztem, játszottam egyet a játékkal, majd továbbszaladtam, annyi felfedeznivaló volt abban a lakásban még! Nem szégyenlősködtem, beszaladtam simán minden nyitott ajtón. Az egyikben ott ült Alexa - Ida kisfia - és számítógépen játszott. A kezemmel integettem és odakiáltottam neki egy sziát is. Jól éreztem magam. A másik szobában felmásztam a kanapéra és a fotelre, ugráltam, hemperegtem rajtuk. |
| A legérdekesebb a nappaliban lévő hinta-fotel volt. Olyan volt mint egy fotel, de olyan alja volt, mint egy hintaszéknek! Belehelyezkedtem, Katica néni pedig ringatott! Csudajó volt benne! Számomra rövid idő múlva - indultunk tovább Doroszlóra. Samu mama várt már ránk, sietnünk kellett. A következő másfél órás úton szintén elbóbiskoltam, és Doroszlón ébredtem fel. |
| Samu mama mosolyogva jött felém, ahogy az autó megállt az udvarban és anyu kicsatolt a biztonsági ülésből. Bent a házban már jó meleg volt. És - mi volt még a házban? Lent, a nappaliban? Képzeljétek, ott is volt egy karácsonyfa!!! Hatalmas gömbökkel, csillogó súlytásokkal és apró, fehér lámpácskákkal!!! Nagyon-nagyon szép volt! |
 |
| Ismét hosszan győzködött mindenki, hogy ne szedjem le, de még csak meg se rázzam a gömböket! Alig tudtam ellenállni. Ha mást nem, a vékony, ezüst színű súlytásokat muszály volt fogdosnom... A délután további része és az este is azzal telt, hogy játék közben oda-oda merészkedtem a csodaszép fenyőhöz és próbálkoztam...hátha...valamikor mégis megfoghatok egy-egy csillógó gömböt vagy az egyik-másik lámpácskát... |
 |
| Látjátok, milyen hasonló a hajunk - Samu mamának és nekem? : ) |
Címkék: kép utazás boldogság rokonok vendégség doroszló
Karácsony Bréking!!! - Karácsony I.
2008.12.24. 23:20 | Apu | Szólj hozzá!
| Kanizsára is megérkezett a Jézuska!!! |
| Az idén Szenteste a Törteli mamáéknál voltunk. Eljött Zsuzsi, Emese, Orsi és Csaba is. És - persze - itt volt Törteli dédi mama is! |
| Mikor már mindenki megérkezett, mindannyian bementünk a nappali szobába és - láss csodát! - a szoba közepén ott állt egy karácsonyfa! Csodaszép volt! A többiek örültek az ajándékoknak, egymást ölelték, puszilták... |
 |
| ...engem azonban csak és kizárólag a szaloncukor tudott felizgatni és lázba hozni... |
|
| ...majd később a tánc... Orsival (O) és Emesével (EME) kéz a kézben körtáncot jártunk és énekeltünk, a "közönség" nagy örörmére! |
Címkék: videó ünnep
